Füred a reformkor óta úgyszólván az ország „nyári fővárosa” volt, és a fürdőidény – a többi más nyári fürdőhelyi báli mulatság mellett – kiemelkedő eseménye volt az Anna-bál. Noha az országban több fürdőhelyen is rendeztek ilyen néven bálokat (pl. Harkány-, és Parádfürdőn), mégis a füredi vált országosan ismertté és híressé. A hagyomány szerint 1825-ben rendezték az első füredi Anna-bált Szentgyörgyi Horváth János, valamint katymári és borsódi Latinovics Anna első gyermeke tiszteletére.
Az idők folyamán a füredi Anna-bál összefonódott a magyar történelemmel, 1848 előtt és után a nemzeti öntudat és az osztrák uralom elleni tiltakozás megtestesítője, kifejezése is volt. Többnyire évente, fényes külsőségek között tartották (többször is elmaradt – pl. 1914 és 1954 között egyáltalán nem rendeztek Balatonfüreden Anna-bált, és a XIX. században is elmaradt néhányszor, így az éppen Anna-napon, 1834. július 26-án a Horváth házból kiinduló fürdőtelepi tűzvész miatt).
Az országos hírű füredi Anna-bál ma is kiemelkedik a nyári rendezvények közül. Hagyományainkhoz és nemzetünk történelméhez kötődő, meghatározó közösségi érték, kulturális örökség, fontos része a Balatonfüredről kialakított képnek.
Napjainkban Magyarország polgárosodásának egyik jele az Anna-bál töretlen népszerűsége. Az esemény megrendezésére ismét az egykori Kurszalon, a Gyógyterem áll rendelkezésre.
Amennyire alkalmas és méltó színtere a bálnak a Gyógyterem, annyira nagyszerű környezete a felvonulásnak, a Bál Szépe és udvarhölgyei kocsikázásának az egykori Fürdőtelepen a Gyógy tér, és a környező két utca számos patinás épületével. A Gyógy téren áll az oszlopos kútház, az 1800-ban épült klasszicista ivócsarnok. I. Ferenc József 1852-es füredi látogatása során a tihanyi apátság „a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként” róla neveztette el a kutat. 1952-től Kossuth-forrás, 1993-ban újították fel. A Gyógy téren találhatók még további, betonlappal lefedett források (Falmelletti, Lobogós, Lóczy), vizüket elvezetve a szívkórházban használják fel. Fürdőkúra formájában főként a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos.
A szívkórház eklektikus épülete szintén a Gyógy téren áll, a régi fürdőházak helyén. Egykor tíz fürdőkádban, kazánnal melegített savanyúvízben fürödtek itt a vendégek. A gyógyfürdőjéről híres Balatonfüredre évszázadok óta járnak gyógyulást keresni a beteg és a lábadozó emberek. A gyógyforrások története a fejlett fürdőkultúrájú római civilizációval már kezdetét vehette, mert a források környékét megbolygatva, építkezések alkalmával római kori leletekre, építmények maradványaira bukkantak. A füredi savanyúvíz első hiteles említése Zeiller Márton 1632-ben megjelent útikönyvében („Itinerarium Germaniae”) olvasható. Flasker András 1702-ben megalapította és 1718-ig működtette az első füredi gyógyfürdőt. A gyógyfürdőről részletes ismertetőt ad Bél Mátyás, aki az 1730-as években itta a savanyúvizet, és említi, hogy fölmelegítve fürdés céljára is használják. Levéltári forrásokban meg is nevezték a a helyet, a Savanyóvizet. Horváth Bálint is írt róla „A’ füredi-savanyúviz ’s Balaton’ környéke” című művében. 1782-ben Prandt Ádám Ignác és Winterl József Jakab elvégezte a savanyúvíz vizsgálatát, tapasztalataikat 1783-ban összegezték. Három savanyúforrást említettek: fő-, középső-, és fürdőforrást. 1912–13-ban épült a 68 kádas Tibor-fürdő. 1912-től Schmidt Ferenc a szanatórium igazgatója, az ő idejéből származik a mondás: „Balatonfüred a szívbetegek Mekkája”. A balatonfüredi szanatórium neve 1997-től Állami Szívkórház, 2014-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Történelmi múltja és jelenlegi, a szívbetegek gyógyításában és rehabilitációjában végzett magas színvonalú szakmai tevékenysége nem csak országosan, nemzetközileg is elismertté teszi.
A Szívkórház északi szomszédja a védett értékű, Kiserdőnek nevezett 10 hektáros pihenő park, az egykori angolpark. Itt áll az egykori magyar játékszín, a dunántúli első kőszínház hat megmaradt oszlopa. Kisfaludy Sándor javaslatára közadakozásból, 1831-ben épült fel, 1841–42-ben elkészült a nyári színkör, az Aréna is.
1926-ban Füreden gyógyult meg Rabindranath Tagore, a Nobel díjas hindu költő. Róla nevezték át a parti sétányt, a hosszú, kényelmes sétautat. (Korábban Kolos sétány, majd Deák Ferenc sétány.) Tagore a felépülését követően hársfát ültetett a gyógy-parkban. Tettét a régi indiai legenda motiválta, miszerint ha a fa gyökeret ver, ültetője sokáig élni fog, hogy láthassa megújuló hajtásait. A költő emlékfája és szobra körül liget alakult ki az elmúlt évtizedekben. A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo1961-ben ültetett apró hársfát ittléte emlékére. Űrhajósok, tudósok, államelnökök, miniszterelnökök emlékfái is láthatók itt.
A Gyógy-térről kiinduló régi kis utca tele van nevezetes épületekkel. Közvetlenül a Horváth házzal határos az úgynevezett Posta ház (Blaha Lujza u. 9.). 1816-ban építtette Fülöp József veszprémi postamester, aki 1813-tól nyaranta a fürdőtelepen egy bérelt helyiségben postaszolgálatot működtetett. 1834-ben a szomszédos Horváth házban kitört tűz után ez az épület is újjáépült, emeletet kapott, 1860-ig itt működött a postahivatal. Eredetileg klasszicista stílusú lehetett, többszöri átalakítások nyomán a homlokzata jelentősen megváltozott. 1863-ban már Fülöpházként vagy régi postaházként említik, amelyben „Olcsóbb lakást óhajtó vendégek számára több, csinosan bútorozott szoba létezik”. 1885-től Keglovics ház, Keglovits bérház, 1911-ben Központi Szállóként említik, 1912 tavaszán már Terézia-udvar utcai üzlettel. A következő évben 24 szobás épületszárnyat emeltek az udvar felőli részen, szép kilátással, modern berendezéssel. 1955-ben államosították, 1956-ban a MÁV szakszervezeti üdülője, 1962-ben a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelte. A privatizáció után, 1995 nyarán adták át az átalakított épületet kiállítótermekkel, szórakozóhellyel és üzletekkel. Az épületben jelenleg vendégház és étterem üzemel.
Az 1917-től Hermina udvarnak nevezett műemlék jellegű, eklektikus stílusú épület késő barokk eredetű (Blaha Lujza utca 7.). Föltehetően Hermina Amália főhercegnőről, József nádor (1776–1847) fiatalon elhunyt leányának nevét viselte. 1795-ben épült, tehát korábban, mint a Horváth ház. A telket 1787 után vásárolták, amikor a Helytartótanács kezelésében lévő fürdőtelepen parcelláztak, hogy magánházakat is építhessenek. A tízszobás, földszintes épületet, a Balaton felé kerttel és udvarral, közel száz évig Tallián háznak nevezték az építtető vizeki Tallián családról. 1894-ben már Fittler nyaralóként szerepelt, ekkor nyerhette el mai formáját. 1925-ben a földszinten cukrászda és falatozó működött a legfinomabb csemegékkel és különlegességekkel, az emeleten pedig a Hermina-udvar nevű szálloda 10 szobával, és a Balatonra néző terasszal. 1934-ben már 16 szobás, vízvezetékkel ellátott szálloda, a cukrászdát a nagykanizsai cukrászmester, Filipovics István vette bérbe. Az államosítás után, 1957-ben már Kedves Cukrászda a neve, ahol táncolni is lehetett. Az épületet 1980 körül átalakították, modernizálták, ekkor épült új, déli terasza. A mai egyemeletes épület utcára nyíló földszinti részét a 19. század elején átépítették klasszicista stílusban, főbejárati kapukerete és a Kedves cukrászda csehsüveg boltozata őrzi még régi formáját. Jelenleg az épületben továbbra is Kedves Cukrászda és Kávéház működik, szomszédságában található a Kredenc Borbisztró, az emeleten pedig a Kedves Vendégház kapott helyett a tetőtérben a Blaha Rooms-nak nevezett tetőtéri szobák.
Szomszédja kelet felé egykori fürdőorvosi villa, a nyaralót dr. Engel Gyula fürdőorvos építtette, aki 1872-ben Balatonfüreden telepedett le. Blaha Lujza füredi baráti köréhez tartozott, Engelék tőle vették a telket (eredetileg a Szentgyörgyi Horváth család vásárolta a Vallásalaptól 1789 után azzal a két telekkel együtt, amelyre a híres Horváth ház épült. Miután ide a meghatározott időn belül nem építettek, 1816-ban visszakerült a rend tulajdonába.) Az épületben az államosítás után, 1951-től a Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala működött. Két kis szobájában alakították ki Zákonyi Ferenc kezdeményezésére Balatonfüred helytörténeti múzeumát, ahol a fürdőhely életének dokumentumait mutatták be, valamint az első magyar nyelvű színház emlékeit, a fürdő fejlődését nyomon kísérő egykori metszeteket, újságokat és képeket. Itt működött 1957-től a Balatoni Intéző Bizottság is. A ma is szinte eredeti formájában látható épületet a közelmúltban felújították, 2006-ban nyitották meg benne a Balatoni Borok Házát. Célja megismertetni és bemutatni a Balatonfüred-csopaki történelmi borvidéket, borait és termelőit.
Szemben áll vele az egykori Blaha Lujza nyaraló, ahol a népszerű színésznő az 1893 – 1916 közötti nyarakat töltötte. 1866-ban parcellázták a telket, melyre Szűcs Lajosné 1867-ben építette a házat, tőle Csény Lajos vásárolta meg, aki 1893-ban adta el Blaha Lujzának. Az oromzatos előcsarnokkal, klasszicista stílusban épült szép ház bejárója fölött, a háromszögletű oromzaton olvasható: „E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke.” Az épületben ma a Hotel Blaha Lujza Szálloda és Étterem működik.
Az utca Balaton felé eső oldalának következő épülete a Vaszary Ernő fürdőigazgató számára 1913-ban épült hétszobás szolgálati lakás. Nyugdíjazása, illetve a család kiköltözése után a bencés rend papjainak nyaralója, később lelkészlak, majd a telepi lelkészhivatal otthona lett. Felújítása óta az épületben a Városi Helytörténeti Gyűjtemény működik gazdag könyvtárával, és itt kapott helyet a Városi Múzeum és a Látogatóközpont is.
Az utca végén épült a római katolikus Kerek Templom 1841-től 1846-ig, késő klasszicista stílusban, Frumann Antal építész tervei alapján. Nevét kupolájáról és kör alakú formájáról kapta. A győri építész a római Pantheon kicsinyített mását építette fel. A főoltár képét Henriette Kärling készítette, a Krisztus a keresztfán című képét pedig Vaszary János festette. A kútjelenet a savanyúvízforrásra, annak áldásos hasznára utal. Fontos műemléke Fürednek, és az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzékében is szerepel.
Vele szemben épültek fel az úgynevezett Huray villák. Jókai Mór sógora, Huray István 1875-ben már mint másodorvos működött tiszteletbeli főorvos címmel, dr. Orzovenszky Károly, a kinevezett fürdőorvos mellett. Orzovenszky halála után 1876 december 30-án őt nevezték ki hivatalos fürdőorvosnak, és haláláig, 1910-ig töltötte be az állást. Jókai feleségének, Laborfalvi Rózának nővére, Laborfalvi Benke Jozefa 1865-ben Huray Istvánhoz ment férjhez. 1868-ban építették fel Füreden az első házukat nagy fedett terasszal, háromszögű, lombfüzér-díszes oromzattal. Utána még kettőt építettek, az épületek neve nagy villa, kis villa, kis épület.
A ma Jókai Mór Emlékháznak nevezett múzeum épületét az író 1870-ben építtette, 20 nyáron át volt a tulajdonában. Jókai füredi tartózkodásai során azelőtt a Klotild-udvarban lakott. Az évek során annyira megszerette a balatoni tájat, a csendes fürdőhelyet, hogy 1867-ben megvásárolta füredi telkét. Huray István felesége is közrejátszott a telekválasztásban. Huray azért is tanácsolta Jókainak a füredi letelepedést, hogy kigyógyuljon régi súlyos hörghurutjából, és megszabaduljon kínzó köhögésétől. Az arany ember című regényét már füredi villájában írta Jókai. Laborfalvi Róza 1886-ban töltötte utolsó nyarát Balatonfüreden. Ma új, enteriőr típusú kiállítással, Jókai relikviákkal várja látogatóit a ház, bepillantást enged a Jókai család füredi mindennapjaiba, felidézi társasági életüket.
A Jókai nyaraló nyugati szomszédja helyi védettségű épület, valamennyire még őrzi eredeti formáját. Écsy László fürdőigazgató építtette az apátságtól vásárolt telken, amelyet 1866-ban parcelláztak. A János dombon álló kora eklektikus stílusú, emeletes épület bérbe adható nyaralónak készült. Később Vutkovich-villa, amely 1925-ig a család tulajdonában maradt. 1925-ben a polgári iskolai tanáregyesület Dulovits Árpád miniszteri tanácsos indítványára üdülőtelepnek vásárolta meg. 1944–45-ben itt laktak a Füredre telepített Teleki Intézet Államtudományi Intézetének dolgozói. Az államosítás után az épületben pedagógusüdülő kapott helyet, majd a rendszerváltás után magántulajdonba került.
A Jókai ház alatti tornyos Vaszary villa 1892-ben készült el. Vaszary Kolos hercegprímás építtette, aki esztergomi érseki címéről lemondva, haláláig, 1915-ig élt füredi nyaralójában. A villához angolkert-jellegű díszkertet terveztek. Az 1920-as évek végére elkészült a villától délnyugatra, a hozzá csatlakozó, három szintes, historizáló stílusú szárny. Egy ideig honvédtiszti üdülő volt. Az épületegyüttes a háború után a szovjet hadsereg tulajdonába került tiszti nyaralóként, és még egy vasbeton szerkezetű, három emeletes épület került hozzá. A 2010-re megvalósult restaurálással és az utóbbi toldalék elbontásával a Vaszary Villa Balatonfüred egyik legrangosabb épülete lett. Főként képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállításokat, irodalmi, zenés és előadói esteket rendeznek benne.
A szívkórház északkeleti szomszédja a volt Esterházy kastély, barokk ízlésben épült 1782-ben. Az építkezés megkezdése előtt először a Balatonig lenyúló kertet kezdték kialakítani. 1783-ban a tulajdonos már azt szeretné, ha az épületet bérbe adnák, benne kocsmát és vendégfogadót létesítenének, hogy a költségek megtérüljenek. Térképen 1785-ben „gróf Esterházy Kázmér arátsi háza”-ként szerepelt. 1945-ig bérlők kezelésében ugyan, de az Esterházy család tulajdonában maradt. Már 1837-ben dicsérik az apátsági Nagyvendéglővel konkuráló vendéglőt, 1848-ban kertjében már lövölde is van. Kedvelt helye a költőknek, színészeknek, 1863-ban 24 szépen bútorozott, kényelmes vendégszobája volt. 1925-ben az egész Esterházy telepet a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének államvasúti csoportja MÁV tisztviselők üdülőtelepének béreli ki. Később a régi emeletes épületet bővítették, 1943 decemberében készült el a teljesen átépített Esterházy szálloda, amelyre új emeletet húztak, és tágas társasági helyiségekkel bővítették ki. 1945. március 25-től a szovjet csapatok ide is beszállásolták magukat, és csak 1950-ben kapta vissza a magyar állam. 1959-ben az egyik épület gyári üdülő, a másik egy építőipari vállalaté lett. 1960-tól a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága kezelte, Béke üdülő néven. Az emeletes épület jelenleg magántulajdonban van.
A balatonfüredi hajókikötő előtt áll a Halász és a Révész szobra. A két ősi balatoni foglalkozást ábrázoló szobrot Pásztor János 1937-ben készítette, rá négy évre állították fel őket jelenlegi helyükre. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, biztosan újra visszatér a városba!
